Hírek

Tisztelt Szövetkezeti Tagtársunk !

 

Rengeteg galamb éli mindennapjait lakókörnyezetünkben nem kevés bosszúságot okozva. Beköltöznek a szellőzőkbe akadályozva annak rendeltetésszerű működését – különösen pusztulásuk esetén. Ellepik az épületek homlokzatát, az ablakpárkányokat, mindenféle kiszögellést, mindeközben oda ürítenek, ahol rájuk jön a szükség, beterítve épületeket, erkélyeket, parkokat, autókat, embereket.

 

Nincs ez másként más településeken sem, maximum a galambok száma különbözik. Folyamatosan költenek, alkalmazkodóképességük kiváló, nagyon jól érzik magukat a városokban, mivel télen is találnak meleg, költésre alkalmas helyet és táplálékot. Egy évben akár három-négy fészekaljat is felnevelhetnek, ami egyszerre akár négy fiókát is jelenthet. Noha a városi környezetben számos veszélynek vannak kitéve (fertőzések, áramütés, járművek), állományuk – a kedvező körülmények miatt - összességében folyamatosan nő.

Az igazi probléma az ürülékkel van, a városokban alapvetően nem a galambok jelenléte a gond, hanem az a rengeteg ürülék, amit maguk után hagynak. A madarak idejük nagy részét épületek homlokzatain töltik, ahol nagy mennyiségben halmozódhat fel a végtermékük, ebből azonban „jut” a lakások párkányaira, erkélyeire is. Az ürüléken ráadásul kórokozók is megtelepedhetnek, és a száraz ürülék pora pedig bárhova eljuthat, allergiás panaszokat vagy szélsőséges esetben emberre veszélyes betegséget terjesztve.

Küldöttgyűlésen illetve egyéb fórumokon is elhangzott, hogy a galambok folyamatos és intenzív szaporodásából adódó probléma régen meghaladta a lakók illetve a szövetkezet lehetőségeit a megoldásra. A galambokkal kapcsolatban valószínűleg egy településen sincs konkrét intézkedési terv vagy saját normatíva. Kicsit groteszknek tűnik, hogy pld. a Fővárosi Önkormányzatnál is csupán egyetlen olyan rendelet van, ami bármit is szabályoz ezen a téren. Ez azt mondja ki, hogy állatokat közterületet szennyező módon etetni tilos - ezt büntetni is szokták tettenérés esetén. Vagyis – a szabályt szigorúan alkalmazva - a magokat vagy kenyérmorzsákat szétszóró néniket is lehet büntetni… Az (nem) mellékes, hogy a kenyér egyébként amúgy sem a galamboknak való.

Lehet azzal is találkozni, hogy a párkányra szoktatják a galambokat- etetik, miáltal az állatok tartósan vannak jelen a szoktatás helyén, közben az alul lakók párkányára ürítenek. Nem véletlenül került be Házirendünkbe ennek a magatartásnak a tiltása ! (lásd Házirend 21.pont)

A galambok állományának gyérítésére a fészkelő helyek korlátozása a legjobb megoldás. Kilövésük vagy mérgezésük nagy kockázattal járna városi környezetben, ezért erre csak különleges engedély birtokában kerülhet sor (jegyző), annak alkalmazása nem is jellemző. Befogásuk és elszállításuk sem oldja meg a problémát, mert nagy távolságból is visszatérnek eredeti fészkelő helyükre, nem véletlen, hogy üzenetküldésre használták őket. A leghatásosabb ezért a homlokzatok hálózása, a tartósan nem lakott lakások erkélyeinek riasztó hatású – mozgó, csillogó - szalagokkal való ellátása valamint a párkányok tüskézése.

Példa van a hatékony beavatkozásra, a lényeg a közös fellépésen (lakóközösség-önkormányzat) van, pld.

http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/a_belvarosbol_eltuntek_a_galambok/2109442/

További hírek